Az itt olvasható fajleírások többnyire az internet segítségével összegyűjtött anyagok egyvelege.
Ahol tapasztalat is közrejátszott, ott az külön szerepel a leírásban.
Fõ érdeklõdésemet a terrarisztikában eme ázsiai csoport, a Poecilotheria genusz gyönyörû képviselõi keltették fel.
Köszönhetõ ez az egyedi és érdekes mintázatnak, a Theraphosidae viszonylatban is nagynak számító méreteknek, viselkedésüknek és nem utolsó sorban, mert még manapság is ritkaságnak számítanak, amiért talán a "rossz" hírük felelős, valamint az, hogy szaporításuk nem a legkönnyebb.
Elfogult kijelentés, de minden madárpókos állományát felékesíti egy-egy Poecilotheria faj. Itt szükséges megemlíteni, hogy kezdő póknak semmiképp nem ajánlható.
Egyesek tartózkodnak tõlük a viselkedésük miatt, és a nem éppenséggel gyenge mérgükrõl hírhedt Poecilotheria fajoktól, manapság mégis egyre többen "specializálódnak" ezekre az különleges madárpókokra.
Érdekesség még az is, hogy a kokon testvérek bátran együtt tarthatók, de ebben az esetben a terráriumnak megfelelő méretűnek kell lennie.
A Poecilotheria genusz esetén egy nagyra megnövõ, Indiában és Sri Lankán honos, fánélõ fajcsoportról van szó, melyet egy Simon nevû kutató írt le 1885-ben (Aranea: Theraphosidae: Poecilotheriinae).
A World Spider Catalog Poecilotheria genusza jelenleg 14 fajt tart számon, melyekbõl egyes fajok viszonylag könnyen beszerezhetõek, míg más fajok annál nehezebben.
P. uniformis Strand, 1903 - például -, a kereskedelemben elérhetetlen, mindössze egy alkoholban tárolt hím alapján lett leírva ez a faj, gyakorlatilag nem létezik.
Négy régebben, esetleg tévesen használt fajnevet szinonimizáltak ma hivatalos fajnévvel, ezek:
P. bara Chamberlin, 1917 = P. subfusca Pocock, 1895;
P. gadgili ( Tikader, 1977) = P. regalis Pocock, 1899;
P. pococki Charpentier, 1996 = P. smithi Kirk, 1996;
P. vittata Pocock, 1895 = P. striata Pocock, 1895.
Valamint P. hanumavilasumica megegyezik P. "hillyardi" és P. "kirki" néven ismert fajokkal, melyet Smith írt le 2004-ben.
A jelenleg leírt fajoknak nem ismertek alfajai, maximum színváltozatokat hirdetnek egyes "kereskedők", úgymint pl. a fekete P. metallica, vagy egy P. ornata "Blue", melynek lábai kékesen irizálnak.
Thorsten Kroes barátom, (aki a P. tigrinawesseli faj paratype nőstény egyedét fedezte fel társával India, Paderu városának közelében 2005-ben) ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ezek a természetben bizonyosan nem léteznek, így - nagyon is - valószinű, hogy hibridekről van szó.
Sajnos vannak olyan emberek, akik azzal csinálnak üzletet, hogy jobb híján két különbözõ fajt pároztatnak, aminek "köszönhetõen" hibridek is vannak a piacon, ilyenek:
Pl.: P. ornata x P. fasciata, P. regalis x P. fasciata, P. regalis x P. ornata, vagy akár a P. regalis x P. striata.
Poecilotheria genus (időjárás és klíma adatok az élőhelyen)
|
Fajnév
Name of species
|
Nappal/daytime
|
Éjjel/at night
|
Páratartalom
Humidity
|
|
|
|
Poecilotheria fasciata
|
27-30 ºC
|
23-25 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria formosa
|
26-28 ºC
|
20-22 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria hanumavillasumica
|
27-29 ºC
|
22-24 ºC
|
60-70%
|
|
Poecilotheria metallica
|
27-29 ºC
|
20-22 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria miranda
|
26-28 ºC
|
20-22 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria ornata
|
24-26 ºC
|
20-22 ºC
|
65-75%
|
|
Poecilotheria pedersini
|
27-29 ºC
|
22-24 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria regalis
|
27-30 ºC
|
22-24 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria rufilata
|
26-28 ºC
|
22 ºC
|
80-90%
|
|
Poecilotheria smithi
|
20-22 ºC
|
18 ºC
|
80-90%
|
|
Poecilotheria striata
|
27-29 ºC
|
22-24 ºC
|
70-80%
|
|
Poecilotheria subfusca
|
20 ºC
|
15-18 ºC
|
80-90%
|
|
Poecilotheria tigrinawesseli
|
27-29 ºC
|
20-22 ºC
|
70-80%
|
